Könyvtári konzorciumok a Német Szövetségi Köztársaságban

Mi is az a könyvtári konzorcium? Megoldást jelent-e a folyóiratválságra, illetve az elektronikus folyóiratok beszerzésére és/vagy licencelésére? Mi a helyzet az adatbázisok terén? Megoldandó feladatok és fejlődési irányok.
Az NSZK tudományos könyvtárügyében tükröződik az a hatáskör és önállóság, amelyet az NSZK-t képező 16 tartomány az oktatás, a tudomány és a kultúra terén élvez.
A nagy tudományos könyvtárak túlnyomó része valamelyik egyetem részét képezi, és így - mint valamennyi felsőoktatási intézményt - az illetékes szövetségi tartomány finanszírozza.
Mellettük kiemelkedő jelentőségű tudományos könyvtár a szövetségi köztársaság és a tartományok által közösen finanszírozott négy központi könyvtár, a berlini Staatsbibliothek-Preussischer Kulturbesitz és a müncheni Bayerische Staatsbibliothek. Jelentős támogatást nyújt az állománygyarapításhoz a speciális gyűjtőköri program (Sondersammelgebietsprogramm) keretében a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG), amelyet a kutatás élvonalának ellátására hívtak életre.

forrás: http://tmt.info.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1065&issue_id=35

Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra – fejlesztése

A könyvtárak az iskolarendszerű oktatásban nélkülözhetetlen kiegészítő és támogató szerepet töltenek be: az egész életen át tartó tanulás és a felnőttképzés helyszínei is. A formális oktatás hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy mennyire támaszkodik a könyvtárakban felhalmozott dokumentumvagyonra, a könyvtárak révén hozzáférhető információs rendszerek használatára. A könyvtárhasználat beépítése az oktatásba egyúttal felkészíti a tanulókat az információs rendszerek iskolán kívüli kezelésére. Ahhoz, hogy az oktatás ezeket a feladatait elláthassa, a különböző típusú nyilvános könyvtárak szolgáltatói hálózatának továbbfejlesztésére és technológiai korszerűsítésére van szükség.



forrás: www.miskolc.hu/download.ashx?type=file&id=3375

A washingtoni könyvtári konzorcium

Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben sorra alakultak a különböző könyvtári konzorciumok, hogy segítsék a könyvtárak működését, és lépést tarthassanak a technikai fejlődéssel járó áremelkedésekkel. Helyi vagy azonos funkciójú könyvtárak fűzték szorosabbra kapcsolataikat az olvasói és kutatói igények kielégítésére. A Washingtoni Kutató Könyvtárak Konzorciuma különleges példa erre, mert egy – az USA-hoz képest – kis terület azonos minőségű intézményei fogtak össze, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást nyújthassanak.

forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1483&issue_id=27

A terhek megosztása: a konzorcium

A könyvtári konzorciumok felépítése, céljai, egyéb jellemzői különbözőek lehetnek. Egy-egy konzorciumban részt vehetnek azonos típusú, pl. egyetemi könyvtárak, vagy szerveződhet szakmai, tudományterületi alapon, pl. műszaki könyvtárak részvételével, de léteznek a résztvevő intézmények profilját tekintve vegyes konzorciumok is. Vannak települési, regionális, országos és nemzetközi konzorciumok is. A tagok száma is sokféle lehet, esetenként nem haladja meg a tizet sem, de akár száz fölé is mehet. Egyes nagyobb konzorciumoknak alkonzorciumai is vannak. Szervezhető formális, vagy informális konzorcium. Az előbbinek az az előnye, hogy módja van pályázati támogatások, állami finanszírozás elnyerésére, ugyanakkor működtetése lényegesen több adminisztrációval jár. A finanszírozás a legtöbb esetben állami: vagy közvetlen módon, egyszeri vagy rendszeres támogatással, vagy közvetetten, ha a résztvevő közkönyvtárak saját költségvetésükből teremtik meg a vállalkozás anyagi fedezetét. Ennek aránya kulcskérdés lehet a megállapodásoknál.

forrás: http://www.tankonyvtar.hu/konyvtartudomany/virtualis-elektronikus-080906-72