Iskolai könyvtárak, könyvtárostanárok részvétele az EU-s pályázatokon

Szakmai konzultációs megbeszélés
A címben jelzett megbeszélésre – könyvtárostanárok részvételével – Az OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Könyves Kálmán körúti székházában került sor 2008. április 3-án . A konzultációs megbeszélésen dr. Skaliczki Judit, az OKM főosztályvezető-helyettese, a Könyvtári osztály vezetője bevezetőjében ismertette a könyvtári konstrukciók jelenlegi helyzetét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázatainak rendszerében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális területek, így a könyvtárak fejlesztése nem önálló program az ÚMFT-s pályázatokon, hanem az oktatási prioritások alá tartozik, így az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok jó pozícióból pályázhatnak.

forrás: http://www.tanszertar.hu/eken/2008_02/ik_0802.htm

"Mikuláscsomag"

A TIOP és TÁMOP miatt alakulnak egymás után a konzorciumok (nem csak meg, hanem át is). Azt most hagyjuk, hogy a minden mindegy, csak nyerjünk valamit szemlélet uralja a csatateret, mert erről nem is feltétlenül maguk a könyvtárvezetők tehetnek, hanem a (bocsánat) idióta pályázatkiírás, amely olyan torzszülöttek létrehozását hagyja, mint egy MOME - Országgyűlési Könyvtár - ZMNE - stb. egyesülés. Ennek mi értelme van? Már persze azon kívül, hogy így lesz valami pénz. De a többi is kb. ennyit ér.
Így az lesz az eredménye, hogy leosztják a pénzt egyenként, de közös dolog, amiből a felhasználók sokszorosan többet profitálhatnának, nem. És nem csak a különböző könyvtárprofilok miatt (mert van olyan, ahol annyit azért rá lehet húzni a dolgora, hogy felsőoktatási könyvtárak - na de onnan meg hiányzik egy csomó mindenki): gyakorlatilag mindenki másféle IKR-t használ, így még ha eszébe is jutna valakinek, akkor sem működne egy egységes valami szolgáltatása. (Az ugye még mindig él, hogy köszönő viszonyban sincs a könyvtár állománya és a webes megjelenés, illetve webes szolgáltatói felület, így bőven elég lenne egyelőre, ha csak az OPAC-ok tudnának egy felületen összedolgozni.)

forrás: http://ek.klog.hu/cimke/konzorcium

Tudásdepó-Expressz

A könyvtárak az iskolarendszerű oktatásban nélkülözhetetlen kiegészítő és támogató szerepet töltenek be: az egész életen át tartó tanulás és a felnőttképzés helyszínei is.
A formális oktatás hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy mennyire támaszkodika könyvtárakban felhalmozott dokumentumvagyonra, a könyvtárak révén hozzáférhetőinformációs rendszerek használatára. A könyvtárhasználat beépítése az oktatásba egyúttal felkészíti a tanulókat az információs rendszerek iskolán kívüli kezelésére. Ahhoz, hogy az oktatás ezeket a feladatait elláthassa, a különböző típusú nyilvános könyvtárak szolgáltatói hálózatának továbbfejlesztésére és technológiai korszerűsítésére van szükség.

forrás: http://tender.sff.hu/palyazat.konyvtari_szolgaltatasok_osszehangolt_infrastruktura_fejlesztese_tudasdepo_expressz_tiop_1230801

Finn könyvtári konzorcium

A finn elektronikus könyvtári konzorcium (FinElib) és az EBSCO Publishing egyezséget kötött arra, hogy 80 000 finnországi egyetemi hallgató hozzáférhessen az EBSCO Academic Search Elite adatbázis több mint 1200 folyóiratának elektronikus teljes szövegéhez. Az 1998 decemberében megkötött szerződés szerint Finnország mintegy 20 tudományegyeteme és 32 műszaki egyeteme/főiskolája hallgatói és kutatói januárban megkezdik az adatbázis használatát az EBSCOhost online rendszerén keresztül.

forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=166&issue_id=12

Könyvtári konzorciumok a Német Szövetségi Köztársaságban

Mi is az a könyvtári konzorcium? Megoldást jelent-e a folyóiratválságra, illetve az elektronikus folyóiratok beszerzésére és/vagy licencelésére? Mi a helyzet az adatbázisok terén? Megoldandó feladatok és fejlődési irányok.
Az NSZK tudományos könyvtárügyében tükröződik az a hatáskör és önállóság, amelyet az NSZK-t képező 16 tartomány az oktatás, a tudomány és a kultúra terén élvez.
A nagy tudományos könyvtárak túlnyomó része valamelyik egyetem részét képezi, és így - mint valamennyi felsőoktatási intézményt - az illetékes szövetségi tartomány finanszírozza.
Mellettük kiemelkedő jelentőségű tudományos könyvtár a szövetségi köztársaság és a tartományok által közösen finanszírozott négy központi könyvtár, a berlini Staatsbibliothek-Preussischer Kulturbesitz és a müncheni Bayerische Staatsbibliothek. Jelentős támogatást nyújt az állománygyarapításhoz a speciális gyűjtőköri program (Sondersammelgebietsprogramm) keretében a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG), amelyet a kutatás élvonalának ellátására hívtak életre.

forrás: http://tmt.info.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1065&issue_id=35

Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra – fejlesztése

A könyvtárak az iskolarendszerű oktatásban nélkülözhetetlen kiegészítő és támogató szerepet töltenek be: az egész életen át tartó tanulás és a felnőttképzés helyszínei is. A formális oktatás hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy mennyire támaszkodik a könyvtárakban felhalmozott dokumentumvagyonra, a könyvtárak révén hozzáférhető információs rendszerek használatára. A könyvtárhasználat beépítése az oktatásba egyúttal felkészíti a tanulókat az információs rendszerek iskolán kívüli kezelésére. Ahhoz, hogy az oktatás ezeket a feladatait elláthassa, a különböző típusú nyilvános könyvtárak szolgáltatói hálózatának továbbfejlesztésére és technológiai korszerűsítésére van szükség.



forrás: www.miskolc.hu/download.ashx?type=file&id=3375

A washingtoni könyvtári konzorcium

Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben sorra alakultak a különböző könyvtári konzorciumok, hogy segítsék a könyvtárak működését, és lépést tarthassanak a technikai fejlődéssel járó áremelkedésekkel. Helyi vagy azonos funkciójú könyvtárak fűzték szorosabbra kapcsolataikat az olvasói és kutatói igények kielégítésére. A Washingtoni Kutató Könyvtárak Konzorciuma különleges példa erre, mert egy – az USA-hoz képest – kis terület azonos minőségű intézményei fogtak össze, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást nyújthassanak.

forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1483&issue_id=27